A K-vitaminról
Az utóbbi évek kutatásai rámutattak arra, hogy a K-vitamin hiány, ami nagyon elterjedt a nyugati emberek körében, az egyik meghatározó oka a szív- és érrendszeri-, valamint a lágyszöveti meszesedésnek.
K-vitamin nélkül elképzelhetetlen a véralvadás, hisz hozzájárul az ehhez szükséges egyik fehérje, a protrombin képződéséhez. E mellett az egészséges csontképződésben is fontos szerepe van. Amennyiben valakinél K-vitamin hiány lép fel, csökken a vér protrombin-szintje, vérzékenység jelentkezhet, szélsőséges esetben akár gyomor- vagy bélvérzés, és vérhányás is előfordulhat, de a véres vizelet, vagy széklet szintén K-vitamin hiányra utalhat
A K2-vitamin legfontosabb szerepe a szervezetben, hogy képes aktiválni olyan fehérjéket, melyek azért felelősek, hogy a kalcium oda épüljön be, ahová szükséges (a csontokba, fogakba) és ne oda, ahol árt (lágyszövetek, erek). A K2-vitamin fogyasztással arányosan csökken a koszorúér-elmeszesedés és a csontritkulás előfordulása.
A K-vitamin a D-, E- és az A-vitaminhoz hasonlóan a zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik.
Alapvetően K1 (phylloquinone) és K2 (menaquinon-ok) vitamint különböztetünk meg. A K1-vitamin a zöld növényekben található – spenót, paprika, zöld saláták, spárga, karfiol, kelbimbó, málna, eper, zöld tea, avokádó –, a K2 főként állati eredetű élelmiszerekben (belsőségekben – agyvelő, máj, herék, illetve a másfél évnél idősebb sajtokban, pl. parmezán).
Az ember K-vitamin szükségletét körülbelül felerészben fedezi a táplálékkal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt K-vitamin, ezért rendkívül fontos volna naponta megfelelő mennyiségű K-vitaminhoz jutni.
Túladagolni nem lehet, mert bizonyos fehérjék, amelyekhez kötődhet a K-vitamin, korlátozzák a hasznosulást.
A K1-vitaminról az utóbbi években kiderült, hogy nagy mennyiségben való fogyasztása képes növelni a K3-vitamin termelődését a szervezetben és azt is megállapították, hogy annak jelentős része a szöveteinkben K2-vitaminná alakul. Ezért a K-komplex étrend-kiegészítő cseppek a K2-vitamin mellett K1-vitamint is nagy mennyiségben tartalmaznak.
Szív- és érrendszeri hatás
Sokáig úgy gondolták, és ma is ezt tanulja mindenki az iskolában, hogy az emberi bélbaktériumok elég K-vitamint termelnek. Mára ez kétségessé vált, a mérések nem igazolják, hogy a bélbaktériumok által termelt K-vitaminból komoly mennyiség termelődne és szívódna fel. Az erek és lágyszövetek elmeszesedését manapság gyakorlatilag a korral járó elváltozásnak tekintik, holott legújabb ismereteink szerint ezt főként a K-vitamin hiánya okozza. Ebből viszont az következik, hogy a K-vitamin-hiány gyakorlatilag általánosnak tekinthető.
A K-vitamin szív és érrendszeri hatását elemezve mára világossá vált, hogy a megfelelő szintű K-vitamin bevitel lassítja vagy akár vissza is fordíthatja az erek és a szív elmeszesedését. Több vizsgálat alapján úgy tűnik, a K1-vitamin ebben a vonatkozásban hatástalan, míg a K2-vitamin hatásos (pl. Beulens és mtsi., 2009). Ennek oka valószínűleg az, hogy a K2-vitamin tartósabban emeli meg a vérszintet és máskülönben is hatásosabb (Schurgers és mtsi., 2007). A 7 éves követéses Rotterdam vizsgálatban a legmagasabb K2-vitamin szintet mutatók közt 60%-kal csökkent a szívhalálozás, 26%-kal a bármilyen okból bekövetkező halálozás, és 52%-kal csökken a súlyos aorta elmeszesedés (Geleijnse és mtsi., 2004).
K-vitamin szerepe a csontritkulásban
A csontritkulást általában a kevés kalciumfogyasztásra fogják, és növelik a csontritkulásban szenvedők kalcium bevitelét. Ennek következménye azonban a megnövekedett lágyrész és kardiovaszkuláris meszesedés. Az utóbbi években több vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott kalcium pótlás D-vitaminnal vagy D-vitamin nélkül is, 10-20%-kal fokozza a szív és érrendszeri halálozás kockázatát.
A K-vitamin kutatás mutatott rá arra, hogy az osteocalcin, amely a K-vitaminnal kapcsolatban álló fehérje, nagy mennyiségben található a csontszövetekben. Mivel a csontsejtek termelik, magas szintje a csontépülés jele. Az osteocalcin azonban csak akkor tud ásványi anyagokat megkötni és a csontokba építeni, ha a K-vitamin aktiválta. Számos vizsgálat igazolta, hogy az alacsony K1- és K2-vitamin szintje csökkent csontsűrűséget eredményez és gyakoribb a medence, csigolya és combnyak törés. Egy japán vizsgálatban pl. a legalacsonyabb K-vitamin vérszintet mutatóknak 3.6-szor nagyobb volt a kockázata a csigolyatörésre, mint a legmagasabb K-vitamin vérszintűeknek (Tsugawa és mtsi., 2008). Japánban régóta alkalmaznak napi 45 mg menaquinone-4-et (a K2-vitamin egyik fajtája). Ez a dózis a 450-szerese a ma érvényben lévő ajánlásnak. A kezelés hatására csökkennek a törések, erősödik a csont.
Cockayne és mtsi. 2007-es metaanalízisükben 13 vizsgálatot elemeztek, s kimutatták, hogy a K2-vitamin hatására 60%-kal csökkentek a csigolyatörések, 80%-kal a medence törések, és 80%-kal minden egyéb törés kockázata (Cockayne és mtsi., 2007).
A K-vitamin úgy tűnik, a következő vitamin lesz, amely alapvető szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek és a csontritkulás megelőzésében.
Sajnos akár paleo, akár nyugati étrenden él valaki, rendkívül fontos volna naponta megfelelő mennyiségű K-vitaminhoz jutnia. Ezt élelmiszerekből fedezni rendkívül nehéz, mert a növényekben található K1 nem elég hatásos, a K2-vitamin pedig nagy mennyiségben elsősorban a japán szójababból erjesztett natto-ban található.
Alábbi táblázat a K2-vitamint tartalmazó fontosabb források listáját tartalmazza. Ahogy azt a táblázat is mutatja, természetes forrásból megfelelő mennyiségű K2-vitaminhoz jutni gyakorlatilag lehetetlen.
Ételek K2-vitamin tartalma |
100 gramm |
Mikrogramm |
K2 típusok aránya |
|
|
|
Natto |
1,103.4 |
(90% MK-7,10% egyéb MK) |
Libamáj pástétom |
369.0 |
(100% MK-4) |
Kemény sajt (holland Gouda fajta) |
76.3 |
(6% MK-4,94% egyéb MK) |
Lágysajt (francia Brie fajta |
56.5 |
(6.5% MK-4,93.5% egyéb MK) |
Tojás sárgája (Hollandiában) |
32.1 |
(98% MK-4,2% egyéb MK) |
Libacomb |
31.0 |
(100% MK-4) |
Tojás sárgája (USA) |
15.5 |
(100% MK-4) |
Vaj |
15.0 |
(100% MK-4) |
Csirkemáj (nyers) |
14.1 |
(100% MK-4) |
Csirkemáj (sült) |
12.6 |
(100% MK-4) |
Cheddar sajt (USA) |
10.2 |
(6% MK-4,94% egyéb MK) |
Virsli |
9.8 |
(100% MK-4) |
Szalámi |
9.0 |
(100% MK-4) |
Csirkemell |
8.9 |
(100% MK-4) |
Csirkecomb |
8.5 |
(100% MK-4) |
Darált marha (közepesen zsíros) |
8.1 |
(100% MK-4) |
Csirke máj (párolt) |
6.7 |
(100% MK-4) |
Hot dog |
5.7 |
(100% MK-4) |
Szalonna |
5.6 |
(100% MK-4) |
Borjúmáj (sütött) |
6.0 |
(100% MK-4) |
Savanyú káposzta |
4.8 |
(100% vegyes MK) |
Sertéshús (sült) |
3.7 |
(56% MK-4, 29% MK-8, 16% MK-7) |
Teljes tej |
1.0 |
(100% MK-4) |
Lazac |
0.5 |
(100% MK-4) |
Marhamáj (sült) |
0.4 |
(100% MK-4) |
Tojás fehérje |
0.4 |
(100% MK-4) |
(forrás: Szendi G: Új vitaminforradalom. Jaffa, 2013.)
K-vitamin pótlására kiválóan alkalmas a GAL – K-komplex étrend-kiegészítő cseppje, mely adalékanyagok nélkül tartalmazza a K1- és K2-vitamin bioaktív MK-7 változatát a természetben megtalálható formájában, virágillóolajok kivonatából előállítva, fölszívódást segítő kókuszpálmaolajban oldva. A nagyfokú stabilitás miatt pedig természetes E-vitamin-komplexet tartalmaz, azaz vegyes tokoferolokat, melyek napraforgóból vannak kivonva.
A képre kattintva megvásárolhatja a terméket.
|